Fűtőberendezések - szükség van rájuk, hiszen medencénk vize nem mindig elég meleg, vagy csak lassan melegszik fel a napsütés hatására.

Hőenergiáthoz juthatunk a naptól, a házat is fűtő kazántól, vagy elektromos áram révén.

Hőcserélős fűtés

Amit leggyakrabban használnak a medence vizének mesterséges melegítésére, az a hőcserélő. A vízforgató berendezés medence felé vezető csőágába kell elhelyezni. A kazántól vagy a napkollektorok hőtárolójából érkező melegvíz a hőcserélő belsejében csőrendszeren halad át, a csőrendszer körül átáramló medencevíz pedig átveszi a hő egy részét. Ilyen egyszerű...


Hőcserélő (a szürke, vízszintes henger) és beépítési módja.


Elektromos fűtőberendezések

Kisebb medencékhez alkalmazható, ha nincs más megoldás.

Szintén a vízforgató csőrendszerébe kell beépíteni. A fűtés és a vízforgató csak egyszerre működhet. Viszonylag olcsón megvalósítható, de drágán üzemeltethető fűtési mód. A mai viszonyok között 6-8-szor többe kerül árammal melegíteni a vizet, mint gázkazánról.

Nem javasoljuk, ha van más megoldás is.


Elektromos, átfolyós rendszerű vízmelegítő berendezés vezérlő elektronikával.


Napenergiás fűtések
Egyik módszer:

A napkollektorokban fagyálló folyadék kering, mely magas, 80-90 fok fölötti hőmérsékletre melegszik, és egy hőtárolóban (boylerben) sok vizet melegít fel 60-80 fokra. A hőtárolóból külön rendszereken kerül tovább a melegvíz az épület melegvízcsapjaihoz, vagy a medence hőcserélőjéhez.

Drágább, de több hasznot hozó, sokoldalúbb megoldás.

Másik módszer:

Abszorberes, hőelnyeletős módszer. Egyszerűbb kivitelű, csőrendszerhez hasonlító napelemeken keresztül közvetlenül a medence vizét forgatják át a vízforgató, vagy külön keringtető szivattyú segítségével.

Olcsóbb, de kevésbé hatásos rendszer. Nagy mennyiségű vizet, de lassan melegít. Gyenge napfényben alig hatásos.